Szarvas
Szarvas
Smaragdzöld és faforgácsösvény
Bolyongtunk
a Holt-Körös mentén, Szarvas peremén
Iskolámban a tantestület minden évben egy
napos közös kiránduláson vesz részt. Csapatot építünk, - ma úgy is nagy divatja
van - no és lehetséges célpontokra is lelhetünk, ahova osztályainkkal
elmehetünk.
Mikor az idén főnököm megkért, hogy állítsak
össze egy szarvasi programot- kicsit meglepődtem. Szarvas, ugyan már! Semmi
hegy, semmi igazán ütős! Mivel töltjük ott az időt?
Aztán a kirándulás előtt két héttel leutaztam
oda, és rá kellett döbbenjek, ebben a meseszép városban annyi szépség és
látnivaló zsúfolódott össze, hogy egész hét kéne, hogy mindent alaposan
megnézhessünk. Úgy döntöttem, ide az osztályomat is el fogom hozni. Mivel a
bőség zavarával küzdöttem, elhatároztam épp csak „belecsippentünk” a kiránduláson
a városba. A Holt-Körös partjának varázslatos látnivalóit néztük végig.
Mihály Árpád szívbemarkoló emlékműve. Kik érted haltak hazám! (2. Világháborús emlékmű.) |
„Körösök szívében, legendák földjén
Itthon éld át…. Nálunk többet látsz!”
A fenti mondatot az interneten találtam
Szarvas honlapján. Megfogott! Kicsit utána olvastam a város múltjának. Jó
helyen van az biztos, hiszen neolitikum óta lakott hely.
Találtak rézkori leleteket, számtalan kunhalom
emelkedik a határában. Megtelepedtek itt a szkíták, kelták, szarmaták. Közel
600 avarsírt tártak itt fel. ( A leletek között van rovásírásos csont tűtartó
is!) Anonymus szerint honfoglaló őseink Szarvashalomnál keltek át a Tiszán (ez
a mai Ótemplom helyén állhatott). A XIV. században területén sok falu népe élte
mindennapi életét- Szarvas, Décse, Halásztelek, Káka. Urai a Csolt nemzetségből
származó Ábrahámfyak voltak. 1469-ben még nem is Szarvasként, hanem
Szarvashalomként említik a források.
1570 körül a török elfoglalta. Felmérve a hely
stratégiai jelentőségét palánkvárat emelt itt. Ezek a várak a középkor „mezítlábas”
védművei voltak. Végy jó sokméretes fatörzset, két sorba verd le jó mélyen, a
két sor közét töltsd meg sárral, kővel (amivel akarod)! A külsejét vond be
sárral! Egyik hadtörténész ismerősöm szerint jobban állta a frontális ágyúzást,
mint a kő. A tapasztott fal elnyelte a golyót, míg a követ összezúzta a
lövedék.
Mikor a török 1685-ben elhagyta a várost a
lakosság szétszéledt. Harrucken János György kapta az uralkodótól a szarvasi
pusztát. Ő hívott ide szlovák telepeseket. Az 1722. július 23-án kötött
letelepedési szerződés a város feltámadásának napja. Valamit tudhatott
Harrucken úr, mert Szarvas 1723-ban már vásártartási jogot és mezővárosi rangot
kapott. Azóta is töretlenül fejlődik a város, féltőn óvja múltját, szorgosan
építi jövőjét. Tömve van látnivalókkal. Kell annál nagyobb bizonyíték, minthogy
6 órás kirándulásunk során épphogy súroltuk a határát!
Az 1722-ben betelepülő és a várost újból felvirágoztató szlovákok emlékműve. |
Érzékszervek tornája a Körös-völgyi
Látogatóközpontban
Itt Szarvason alig, hogy eléred a város
határát (ha Budapest felől jössz a 44-esen) egy szerény tábla jelzi a leágazást
jobbra a Körös-völgyi Látogatóközpont felé.
Körös-Maros Nemzeti Park-A Körös-völgyi Látogatóközpont |
Ha gyerekeket is viszel, okvetlenül
nézzél be. A központban megismerheted a terület múltját, élővilágát.
Megnézheted azt a filmet, mely a puszta életét mutatja be napkeltétől napnyugtáig
(a kísérőhangok fenomenálisak!). A tárlókban hatalmas mamutcsontok, hitelesen
berendezett kora-középkori sírok és a ma is itt élő állatok ármádiája.
Körös-Maros Nemzeti Park-A Körös-völgyi Látogatóközpontban-réti sas |
Közel 1 óra után búcsút vettünk az épülettől.
Elkezdjük sétánkat az Anna-ligeti tanösvényen. Először egy hatalmas
füvészkertre lettem figyelmes. A zöld pázsit folytonosságát növénypamacsok
tucatjai törik meg. Mindegyik más és más. A gyógyfüveket bemutató részen a kis
táblák nemcsak a növény nevét árulják el, azt is milyen kórt lehet kúrálni
velük.
Körös-Maros Nemzeti Park-Anna-ligeti tanösvény a gyógynövények ármádiája |
A tanösvény 8 állomását jó 2 kilométeres sétával lehet bejárni. Mikor a
végére érek határozottan érzem: ezt látni kell a nebulóimnak! Ami a legjobban
tetszik, hogy a legtöbb állomás interaktív.
Játszva szerezhetsz tudást.
A körút végén egy masszív vakító épületre leszek
figyelmes, ez a Csáky-Bolza kastély, itt székel a Körös-Maros Nemzeti Park
Igazgatósága.
A Csáky-Bolza kastély, itt található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága |
Büszkeség és fájdalom
A következő utam egy fájdalmas, kultikus
helyre vezetett. Itt Szarvason található a „történelmi Magyarország” közepe.
A történelmi Magyarország közepe! |
2000. augusztus 18-a óta egy 1250 méter hosszú
emlékút vezet oda. Ahogy a Holt-Körös hídján átérsz- forduló balra. Elhaladva
az Ótemplom mellett rálelsz a kezdetére, amit egy székely kapu jelez.
Még a XIX. század végén Mihálfi József
evangélikus gimnáziumi tanár határozta meg. Itt egykor egy szélmalom állt, amit
1900 körül lebontottak. 1939-ben készült el a ma is álló 6,5 méteres magasságú
jelképes malom nagy vitorlaszárnnyal egy mesterséges dombon. Bejárata fölött ez
áll: „Isten malmai lassan őrölnek, az igazság győz, itt volt, itt lesz
Nagy-Magyarország közepe”. A feliratot, a vitorlákat 1945-ben leverték.
A rendszerváltás után 1993-ban
helyreállították az emlékművet (sajnos a vitorlaszárnyak nélkül). Ma ez a
felirat áll rajta: „Emlékezve a múltra, élve a jelent és bízva a jövőben.”
Bölcs, megszívlelendő gondolat!
2000-ben készült el a 17 stációs emlékút.
Faforgács ösvény a gát tetején halad. Távolról olyan, mintha óriási
felkiáltójelek állnának őrt a két oldalán. A faforgácson jól esik a séta, az
emlékoszlopok népünk dicső és küzdelmes múltját idézik fel.
A Történelmi Emlékút székelykapuja. Tisztelgés az ősök előtt |
Épül a test, épül a
lélek. Mindegyik oszlop tövében idézetek. Ismert és kevésbé ismert nagyjaink
gondolatai. Kettőt idéznék közülük (mindet idézhetném a lélek épülésére… de inkább
járd végig és olvasd el őket magad turistatársam!)
Az 1848-49-re emlékeznék Czuczor
Gergely Riadó című verséből egy részletettel (bevallom ezelőtt nem ismertem ezt
a verset):
„ Él még a magyarok istene,
Jaj annak, ki feltámad ellene!
Az Isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk!”
A sok-sok bölcs idézet közül
engem ez a két sor talált meg leginkább!
„Én nemzetem, napod még
fölragyog.
Nem tudsz te tenni csak mindig nagyot.” (Vajda János: Lenni vagy nem lenni)
Ha Szarvason jársz, kedves olvasó
ezt az 1250 métert ne hagyd ki!
Az Államalapítást szimbolizáló állomás az emlékúton. |
Smaragd ország a Holt-Körös partján
Bolza Pál a XIX. század 2. felében
nagybátyjától, Bolza Józseftől (ahogy a családja nevezte, Pepi bácsi) egy
ajándékot kapott: 42 hektárnyi Körös-parti „ligetet és fás erdőt”.
Itt
alakult ki hazánk egyik legismertebb arborétuma, a Pepi-kert. 1943-ban gróf
Bolza Pál kérésére védetté nyilvánították.
A Szarvasi Arborétum míves kapuja |
Ma több fa- és cserjefaj növekszik itt. A fás
részeket üde gyepfoltok tarkítják (közel 250 lágyszárú növényfaj alkotja őket).
Az erdőt 400 rovarfaj és puhatestű, csaknem 100 madár mellett számtalan
emlősfaj lakta be.
Aprócska fióka az ágak rejtekében. Pepi-kert. |
Már a kapu is a természetről szól, remekmű az bizonyos.
A Szarvasi Arborétum míves kapujának részlete |
Ahogy belépsz az arborétumba úgy érzed, hogy
katedrálisba léptél. Famatuzsálemek összehajló ágai között jársz. Körbe vesz a
zöld ezernyi árnyalata, a fák sora gyakran megszakad. Zümmögős, tömött füvű
rétecskék tagolják az erdőt. Ha szerencséd van, találkozhatsz a szelíd
pávákkal, akik a félelem legcsekélyebb jele nélkül 2 méterről fixíroznak. Ha
türelmes vagy széttárják faroktollaikat, hogy elkápráztassanak.
A Pepi-kert egyik lakója |
Nehéz innen szabadulni, minimum 2 óra és akkor
még nagyon rohansz.
Borúra derű: avagy egy jól sikerült
kirándulás
Miután feltérképeztem Szarvas peremét a
főnököm közölte maximum 6 óránk lesz Szarvason, de ebbe bele kell, hogy férjen
az ebédelés is! Aki már volt ötvened magával étteremben tudja ez másfél óra
alaphangon.
Így fájó szívvel kihúztam a listáról a
tanösvényt. Maradt a Pepi-kert és az emlékút mixe. (Hogy ez, hogy jött össze,
arról később!). Mikor június első péntekjén 10 óra körül leözönlöttünk a
buszról a Pepi-kert főkapujánál rá kellett döbbennünk, nemcsak mi özönlünk
lefelé, de az égből az eső is. Volt egy jó másfél óránk a Katalin II. sétahajó
indulásáig. A csapat szét a szélrózsa minden irányába.
Én találtam egy bokrok alján megbúvó
cinegefiókát és egy albínó pávát. Hölgytársaim pedig egy dísznövényeket árusító
lerakatot. A csúcstartó 7 cserépnyi dzsungelt „rabolt” össze. (Visszafelé a
buszunk akár Amazónia!). Mire hajóra szálltunk jött a derű, szó szerint (no és
a nap is mosolygott már).
A Katalin-II csodás környezetben halad |
Demeter István, a hajó kapitánya két lábon
járó lexikon és humorzsák egyben. Hol egy pajkos anekdota az erotikus formájú
termésekről, amiket a vízbe hullatnak a fák, hol egy történet a csili-vili
villa tulajdonosáról. Úgy ismeri a Holt-Köröst, mint a tenyerét. Lassít, mert
itt szoktak napozni a teknősök- és valóban. Több mint 1 órányi szórakoztató
biológia, földrajz és történelemóra. Közben fejtörők, talányok, a jó válaszok
ajándékot érnek.
Állítom a Katalin II. és kapitánya volt a nap
fénypontja. Kérésemre kikötöttünk a Magyarország középpontját jelképező
malomnál. 10 perc emlékezés, borongás…
Így a Holt-Körösről mennyivel más az Ezredéves
Emlék. Ez a mederből kiemelkedő oszlop- Mihály és Gabriel arkangyalok a Szent
Koronával. Milyen szép a Bolza kastély homlokzata!
A Bolza-kastély még a ködön is "átragyog". |
A kastély előtt a Romulus és
Remus szobor hiteles (az eredetinél nagyobb) másolata. A kikötés után
kirándulásunk össznépi eszem-iszomba torkollik. Jóféle halételek, remek
fagylalt.
Sittty-suttty elszállt a 6 óra, indulnunk
kellett haza. Mozgalmas, tartalmas nap volt ez, pedig éppen csak Szarvas
peremét jártuk be!
Nád Béla
Megjegyzések
Megjegyzés küldése