Áldott Karácsonyt Mindenkinek! (2024)
 |
| Hit! Fény! Tisztaság! Máriagyűd! |
Áldott Karácsonyt Mindenkinek! (2024)
Közeleg a karácsony, Mi itt ebben a Hazában egyformán vágyjuk a békét, a szeretet áradását! Keressük a megnyugvást, ki itt ki ott találja ezt meg. Vannak szeretett túra társaim, egykori tanítványaim … akik már sajnos eltávoztak…(Utoljára az első osztályomból Peimli Pici!)
Tisztel sporttársai, kedves tanítványaim, akik még itt vagytok (…és remélem ez mindörökké így is marad): Egy kis tabló pár templomról, a legelterjedtebb hazai egyházak emblematikus helyeiről! Remélem, aki ezt olvassa, nézegeti a képeket, elhatározza…
Hogy mit? Azt Mindenkinek maga dönti el!
A görögkatolikusok első számú kegyhelye Hazánkban
Máriapócs fényben tündöklő barokk kegytemploma
Könnyező Mária-kép, hívők százezrei
„ Téged jöttünk köszönteni,
Méltóztassál meghallgatni.
Ó pócsi templom csillaga,
Üdvözlégy szép Szűz Mária.”
Máriapócs, ahol Mária könnyei bűnbánatot ébresztenek, könnyeket fakasztanak ...
Itt, Mária országában rengeteg Mária búcsújáróhely található. Ezekből emelkedik ki Máriapócs. Háromszor is könnyezett itt a mi patrónánk. 1696-ban, 1715-ben és 1905-ben. A három könnyezést ráadásul nem is egy szentkép „produkálta”. Az első könnyezés után I. Lipót császár Bécsbe vitette az eredeti képet. A helyiek 150 császári katona cseppet sem szelíd „rábeszélésére” engedték csak elvitetni. Olyan nagy volt a felzúdulás, hogy mikor II. Rákóczi Ferenc 1703-ban 100 pontban számlálta elő a Habsburgok jogtalanságait, ott volt köztük ez is.
Alig ért Bécsbe 1697-ben a kép, jött az örömhír: Savoyai Jenő herceg Zentánál nagyon elverte a török sereget (Azóta is nagy becsben van tartva Bécsben a kép).
Úgy látszik a Szűzanyának nem tetszett a kényszerköltöztetés, mert azóta egy csepp könnyet sem ejtett. Bezzeg a másolata, ami Máriapócs templomát díszíti kétszer is hullatta könnyeit. Volt olyan év (1946), hogy negyedmillió zarándok járt itt egy napon.
Miért is ez a nagy népszerűség? Egy kiadványban ezt olvastam: „Összetartozásunk jelképe és forrása ez a hely. Istenszülő kedves hajléka, ahová mindannyiunkat összegyűjt- ruszinokat, románokat, szlovákokat, magyarokat, cigányokat, görög és római katolikusokat.” Ezek után biztos érthető, hogy miért akartam Máriapócsot mindenképpen felkeresni.
A templomba belépve rám zuhant a színek kavalkádja.
Máriapócson a színorgiája
Az ikonosztáz hatalmas égbenyúló „fala” színek ezreit ontotta. A színes üvegablakokon átszivárgó fény csak tovább fokozta a színorgiát. Maga a szentkép ma már a templom egyik oldalhajójának mellékkápolnájában van. Régen olyan nagy volt a tumultus körülötte, hogy az ikonosztáz közepén lévő képhez rengeteg hívő nem fért oda. Új helyén könnyebben megközelíthető.
Sokat időztem a templomban. Elragadott a látvány, beleszédültem a gazdag díszítés ragyogásába. Kifelé vettem észre a templom bronzkapuját. II. János Pál 1991-es látogatásának emlékét. Mikor körbesétáltam a templomot észrevettem, hogy összesen 5 tornya van. A 2 égbeszökő mellett 3 kisebb fióka is nyújtogatja a nyakát az ég felé. Láttam 18 harangot egy kupacban, láttam a hatalmas szabadtéri színpadot.
A templom közelében egy aprócska, újonnan épített templom áll. Az Emberi Méltóság Temploma. Észre sem vettem, de jó két órát bolyongtam a templomban és környékén. Ideje búcsúzni ettől a magával ragadó helytől. A búcsúzást megkönnyítendő álljon itt két tanúságos történet Pócs csodái közül!
Se szeri, se száma a feleslegessé vált munkáknak és botoknak, amit itt őriznek. Ezek között ott díszlik egy bilincs is. Történt 1850 körül, hogy egy gyulaji embert gyilkossággal vádoltak. Halálra is ítélték. Az atyafi utolsó kívánságán elkerekedett a bíró szeme. Pócsra akart menni imádkozni. Alig lépett be a templomba, mikor nagy csörgés közepette lehullott a bilincse. Így hozta a kép a világ tudomására, hogy ártatlan embert ítéltek el.
Ekkortájt esett a másik eset is. Bizonyos Bangó András, kállai méhész járni sem tudott már. Elvitette magát Pócsra. Elhatározta, ha meggyógyul egy méhcsaládot ad a templomnak. Naná, hogy meggyógyult. Hazafelé átgondolta a dolgot: Minek a templomnak egy méhcsalád? Mire hazaért egy méhcsalád önállósította magát, elrepült Pócsra és beköltözött a templom falának egyik repedésébe. Kedves Olvasó! Ha Máriapócson jársz, gondold át mit ígérsz! Az adott szó kötelez!
 |
| A Máriapócsi kegytemplom 6x16 méteres káprázatos ikonosztáza |
A római katolikus egyház egyik legismertebb zarándokhelye
Hit és remény Andocson
Andocs pipiskedő temploma
1520 táján egy viharos éjszaka után Andocs népe a falu közepén egy tornyos kápolnát állt körül. Egyetlen éjszaka alatt a semmiből került oda. A Szűzanya angyalaival csodát tett.
Mikor 1643-ban P. Horváth János jezsuita bement a romos templomba a Szűzanya szobra sértetlenül tekintett rá.
1944-ben - ahogy az akkori lapok beszámolnak róla- egy agyhártyagyulladásban szenvedő kislány teljesen meggyógyult miután nővérei a kolostor szent tavában megfürösztötték.
Andocs ma már 13 búcsúnapot tart minden évben. Természetesen augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja a főbúcsú. Így illik ez Mária országában.
Andocs templomának díszektől roskadozó"veleje"
Érdekes szokás, hogy itt a hívek köszönetüket nem márványtáblákkal, hanem ékes ruhákkal fejezik ki. Össze is gyűlt közel 300 szebbnél szebb (néhány már harsányan „szép”) ruhája Máriának. Öltöztetik is úgy kéthetente át a szobrot. Lelkesen. Három szoba, zsúfolásig tele matyó, kalocsai, kalotaszegi… motívumokkal ékes öltözékkel. Küldtek ide ruhát Írországból, Kanadából, Kínából… a legrégebbi Anzug Talliánné Boronkay Cili adománya idén 162 éves.
Andocs bizonyítja, hogy még sok magyarban ott a hit. Amíg ott a hit,
addig van remény, tartás…. Van jövő!
Az Andocsi Mária egyik ruhakölteménye. Kalocsa remeke.
Sík Sándor csodás veres jut eszembe, amelyet kedvenc”bandám”, az Ismerős Arcok zenésített meg. A „Magyar búcsújárók éneke 1920-ban”.
„ Koldusboton, törött mankón
Jövünk búcsút járni
Szűz Máriás magyaroknak
Kopott unokái
Éjfél van a Duna táján.
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más, ki virrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
Hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos Asszony.”
Andocs-Az Úr dicséretét zengi
A reformátusok temploma, a néptől a népnek
„ Notre Dame”!
Mezítlábas és a miénk!
Tákos a Mezítlábas Notre Dame
A következő megállónk egy alig 400 fős kis falucska volt, Tákos. Itt áll a „Notre Dame”. Aki úgy tudja, hogy az Párizsban van, annak csak azt mondhatom: ott is!
1321-ben említik először Tákost, mint Tákosi Sándor faluját, Amit egy bizonyos Balogsemjén nembéli Ubul fia elpusztított. Tákos egészen a XIX. századig a Tákosi családé volt. Régebben a falut egy tó vágta ketté. 1950-ben még csak pallón lehetett átmenni az utca egyik oldaláról a másikra. Mára a tó kiszáradt, így a palló feleslegessé vált. 2001-ben aztán pusztító árvíz zúdult a falura. Azóta a falu újjáépült, igazi gyöngyszemmé vált.
Ennek a pici falunak van egy icipici temploma, mely „mezítlábas Notre Dame”-ként vált híressé. Miért mezítlábas? Egyesek szerint, mert a helyiek mezítláb taposták, dagasztották az agyagot a templomukhoz. Miért Notre Dame? Aki bemegy, a templomba rögtön megérti! Azok a gyönyörűen festett fakazetták, azok a mesterien faragott és díszített bútorok, azok a szemet gyönyörködtető és letisztult mintákat „hordozó” terítők…
Tákos-Beregi keresztszemes hímzés Tákos templomából
Szerencsénkre épp egy másik csoport volt a templomban, így várakozás nélkül bejutottunk. Egy huncut-szemű kedves néni mesélt éppen. Elmondta a templom építésének történetét, a sorsát. Beszélt az Asztalos Sándor Ferenc által készített fakazettákról, arról, hogy készült a paticsfal, hogy döngölték a meztélábas tákosiak a padlót. Megtudtuk, hogy a gazdagabb családoknak külön pad dukált, melyet ők faragtattak meg a helyi mesterekkel.
Tákos temploma csodáknak tárháza.
Azt tartják erről a templomról, hogy „a nép emelte magának fából és sárból.” A templom legrégebbi része 1766-ban készült el (Ezt a királykazettán olvashatjuk is. ANNO 1766-BAN DIE 30 JUNY) A falu kevesebb, mint 20 év alatt kinőtte a templomot, így 1784-ben nyugat felé bővítették. A festett fakazetták is ekkor készültek. Azt írják róla: „... olyan, mint egy tavaszi virágos, sziporkázó rét.”
Tákoson, az Úr Házában.
A templom mellett álló harangláb sorsa igen érdekes. 1767-ben készült. 1949-ben elbontották, mert életveszélyessé vált. A faanyagának egy része azonban megmaradt. Ebből 1980 és 85 között újra eredeti formájában felépítették a haranglábat.
Szemben a kétszer épült haranglábbal beregi keresztszemesek kellették magukat. Hiába! Idő hiányában kihagytuk ezt a lehetőséget. Azzal nyugtattam társaimat, hogy majd másnap a Beregi Múzeumban kárpótolhatják magukat.
Az evangélikusok erős bástyája Nemeskéren!
Nemeskér
harca a hitért
Nemeskér evangélikus templomának gigászi belső tere
Kevés faluról olvastam hazánkban, amely ilyen hosszú kemény harcok után is megtartotta hitét. 1535 után történt meg az evangelizáció. 1644-től anyagyülekezetté vált a falu vallásos közössége. 1681-ben a soproni országgyűlés a megye 6 artikuláris helyének egyikévé választotta. Ekkor 32 környékbeli település evangélikusai jártak ide templomba. 1732-ben aztán a gyülekezet templomát királyi rendelet elvette-paplakostul, iskolástul, pedig azokat saját pénzükből, saját verejtékükkel építették a gyülekezet tagjai. A baj hatására, mint üllőn a kalapált vas, erősebb lett a gyülekezet új temploma.
Nemeskéri evangélikus templomának későreneszánsz szószéke
Az ellenreformáció hevületében súlyos megkötések születtek, ennek az eredménye a templom fura külseje. Nem emelkedhetett ki a templom a környék házai közül, nem lehetett tornyot építeni rá, nem lehetett közvetlenül az utcára nyíló ajtót építeni. 1735-ben kriptával bővült a templom. Persze a buzgó vármegye még azt is kikötötte, hogy a kriptába a templomból ne lehessen lemenni. Ennyi vegzálás után csoda, hogy az evangélikusok belevágtak 1743-ban egy torony építésébe. (Mégis csak torony dukál egy templomnak, nem harangláb!) Épült is a torony sebtiben, egészen addig még a főszolgabíró be nem tiltotta az építkezést. Mária Terézia ritka „kegyként” megengedte, hogy a töpszli tornyot fedéllel óvják meg az időjárás viszontagságaitól. Pedig több mint 3000 hívő lelkét ápolta a templom, mégis gáncsoskodtak a vármegye nagyurai. Csodálom, hogy erről a heroikus megmaradásért folytatott küzdelemről a reformkor nagyjai nem írtak.
Nemeskéri evangélikus templom egyik raritása
Megjegyzések
Megjegyzés küldése