Dörgicsei csodák

Ilyen kilátással kényeztet Dörgicse

 

Nemsokára a szigethalmi "avartiprók a Balaton-felvidékre látogatnak! Dörgicse csodáival ismerkednek meg.  Gondoltam, megosztom Velük azokat a csodákat amikkel ez az "ékszerdoboz" árasztott el ottjártamkor! Emellett röviden még 2 település egy-egy gyöngyszemét is bemutatom (Hátha marad idejük meglátogatni őket!) 

(Ezen szösszenet egy a Magyar Turistában megjelent  cikksorozatom része.)

Az önfeláldozó halak faluja

 Az első megállónk Dörgicsén volt. Honnan ez a furcsa név? A helyiek hite szerint egy már kihalt balatoni halfajról, a hős dörgicséről kapta a nevét.

 A legenda szerint a Kű-völgy meredek sziklafalai régebben valójában egy hatalmas barlang két falát képezték. Ebben élt egy óriáskilgyó, minden vízisiklók legnagyobbika, aki csak falt, falt, míg volt mit falnia. Mikor elfogyott a környék harapnivalója a Balaton felé vette az irányt. Fogytak is a halak a Balatonból, mint gumicukrok a torkos gyermekek kezéből. Élt a tóban egy öntudatos, önfeláldozó halfajta, a dörgicse. Egy nap összebeszéltek a dörgicsék és leúsztak a Balaton legfenekére, majd teletömték magukat a gyilkos mérgű hínárral. Ezután tálcán kínálták magukat a falánk kígyónak. Az röpke idő múlva jóllakottan visszahúzott a barlangjába. Ekkor a dörgicsék garmadája a kígyó „pocijában” visszaöklendezte a mérges hínárt. No erre oszt a torkos bestia szörnyű vonaglások közepette kilehelte a lelkét. Vergődése berogyasztotta a barlang tetejét. Így keletkezett a Kű-völgy. 

 

Évszázados kőhíd a völgyecske felett!

 Ugyan a Balatonban ma már nem élnek dörgicsék, de a sziklák alatt a barlang betemetett tavában a helyiek szerint még boldogan úszkálnak. Aki nem hiszi, az ragadjon csákányt, menjen ki a Kű-völgybe…A nyári melegben, a tűző napon , kellő csákányozás után ő is meglátja…

 

Dörgicse, ha templomáról van szó, nagyhatalom

 A kevesebb mint 300 fős falunak 7 temploma van. Igaz ebből 3 romos. Mitől is vala az templomoknak ezen nagy nyüzsgése?

A mai Dörgicse a középkorban 5 Dörgicse volt valójában. Mindegyiknek volt saját temploma, saját határa. Aztán a sok-sok Dörgicsét a történelem viharai „összehordták”. Volt egykor Szentmiklósdörgicse (Kisdörgicse), Szentpéterdörgicse (Felsődörgicse), Boldogasszonydörgicse (Alsódörgicse), Okulidörgicse (Balatonakali) és Ságdörgicse (Ságpuszta). A XVI. században a 3 katolikus templom mellé 3 evangélikus is épült. Később- hogy a katolikusoknak is jó legyen-3 addigi templomuk romhalmazzá válása után épült egy új vadonatúj templom.

 

Az új templom a régi szomszédságában

 Dörgicse igencsak jó helyen lehet, hiszen területén már az őskorban is éltek emberek. Mivel a Római Birodalom útjai itt futotta össze, jelentős telepet hoztak létre. A rengeteg tárgyi emlék mellett találtak itt temetkezési helyeket és az egykori vízelvezető rendszer maradványait is. Nem régen pedig honfoglaláskori temető romjaira is sikerült rábukkanni.

 Az Árpád-korban nyüzsgő életet éltek a Dörgicsék, de 1552 után (Veszprém eleste) elnéptelenedtek. A török kiűzése után újra benépesültek a falvak. Az 1950-es évektől kezdődött a Dörgicsék agóniája: megszűntek az iskolák, nem volt munka. Aki tehette, az elment. Ekkoriban lett a 3 Dörgicséből egy. Ma már újra fejlődésnek indult az egy és oszthatatlan Dörgicse. Van vezetékes víz és gáz, csatornahálózat, kábeltévé, játszóterek…

 Dörgicsét a gasztronómia rajongói is ismerhetik híres csibeleveséről (amit a helyiek nem preferálnak) és minőségi borairól (amit nemcsak a helyiek preferálnak).

Veszely Ferenc festőművész a következőt írta róla "Én már mikor elindulok Dörgicsére, egy óriásit sóhajtok. Nekem Dörgicse akkora szabadság, mint a festés maga."

Gabnai Sándor lelkésznek ez jutott eszébe: „"Nekem Dörgicse a múltból építkező vagány perspektíva."

 

Három a templom, egy a híd

 Dörgicsei látogatásunkat Alsódörgicsén kezdtük, az egykori Boldogasszonydörgicsén. Itt áll a Gernye tisztásának felső fertályában egy gigantikus méretű, közel 800 éves templomrom. Ha valakinek kényelmesen sütkérezve, a Balatonban szeretne gyönyörködni izzadság termelése nélkül, az a Gernye tisztása felől közelítse meg.

Kényelem, napfény és varázslatos panoráma

 

 Aki szeret zihálni és fagyökerek között botladozni, a meredélyen csúszkálni, az a temető felől is odajuthat.

 Mi a zihálósat választottuk, így villámcsapásként hatott ránk a masszív, égbe meredő torony látványa. A XIII. században a fehérvári őrkanokokság kegyúri templomaként épült. Egyhajós, egyenes szentélyű keletelt templom volt. Ma romként is tiszteletet parancsoló tornyán két míves ikerablakot is felfedezhetünk.

 

Masszív és grandiózus toronymaradvány Alsódörgicsén!

 A templom mellett egykor temető volt, cimatórium, melyet kerítőfal is védett. A rom lábánál a tisztáson kiválóan lehet piknikezni. Mi nyár derekán ragyogó napsütésben a Balaton panorámájában gyönyörködve fogyasztottuk el elemózsiánkat. Megvolt a kettő az egyben: élmény a gyomornak és a szemnek.

 Második megállónk Felsődörgicsén volt. A katolikus templom háta megett a túlsúlyos regős szobra mellett áll Dörgicse templommatuzsáleme. Legrégebbi részét a XI. században egy római kori épület alapjait felhasználva építtette a Bogát-Radvány nemzetség. A falu sokasodott, ezért sajátos módon növelték meg a templomot: nem hosszába, hanem oldalirányban bővítették. Így valójában ikertemplom lett két hajóval és két szentéllyel.

Felsődörgicse napocskával és nádassal ékített matuzsáleme

 

Az északi rövidebb patkóíves szentélyű „szenior” és a déli egyenes záródású szentélyű „junior” békében elférnek egy gyékény ellentétben a versbéli Péterrel és Pállal. A templom falát napocska és stilizált nádas díszíti. Az aprócska kereszt alakú ablak alatt a fal tövében az árnyékban pedig tökéletes enyhely található.

 Egy dolgot nem értettem én, megjegyzem, azóta sem, pedig évtizedek óta erősítem a bakancsosok táborát: miért kellett az ősöreg falakat piros sáv jelzéssel és sárga nyíllal „felékíteni”? Lett volna számtalan más hely a jelzések elhelyezésére.

 

Enyhely és a nem ide való turistajelzés

 Rövid megálló után indultunk is tovább Kisdörgicse felé. Útközben még megálltunk a Kű-völgyet áthidaló műemlékhídnál. A Bere-patak hídját a helyiek római korinak tartják. Valójában csak a XVIII. században épült. Akinek kedve van, az itt is megállhat piknikezni. Mikor ott jártunk a Bere-patak nagy-nagy erőlködés közepette is erecskévé zsugorodott.

Évszázados kőhíd Dörgicse peremén

 

 A híd után bal kéz felé egy rét közepén áll Dörgicse utolsónak felkeresett Árpád-kori csodája, a Szent Miklós tiszteletére felszentelt kisdörgicsei templomrom. Amikor ott jártunk még rom volt. Azóta újra templommá avanzsált. Mikor a cikkhez anyagot gyűjtöttem, akkor örömmel olvastam, hogy 2023 nyarára visszanyerte régi fényét. 2022-ben mi csak a szépészeti beavatkozás csalhatatlan nyomait láttuk, építőanyagok halmazát és lelkesen dolgozó emberek kicsiny csapatát. 

 

A szép jövő mázsás reménye a kisdörgicsei templom maradékinál.

 Dörgicsétől búcsúzva nem állhatom meg, hogy két helyi népi bölcsességet, szokást meg ne osszak a kedves olvasóval. Az első az eladósorban lévő lányokról szól. Dörgicsén évszázadok óta gyakorolják a következőt: óév éjszakáján pontban 12 órakor gombócokat kell gyúrni, annyit, ahány eladó lyány van a faluban. Mindegyik gombóc belsejébe egy cédulát kell dugni egy-egy lány nevével. Aztán nosza! Bele a gombócokat a forró vízbe! Az megy elsőnek férjhez, akinek a gombóca elsőnek bukkan fel a víz színén.

 Egy dörgicsei jótanács kisgyerekes anyukáknak: ha nem akarják, hogy gyermekük az ágyba ürítse hólyagja tartalmát, egérhúst kell véle etetni. Reszkessetek szürke rágcsálók!

 

Vazul és Szent Jakab faluja

 Dörgicse és Pécsely között található egy aprócska az ősidőkbe visszavezethető történelmű falucska, melyet már 1082-ben említ egy írásos forrás. Ez Vászoly. A név valószínűleg Szent István unokatestvérének nevéből, a jobb sorsra érdemes Vazultól kaphatta.

 A falvacska a XIX.század elején 700 fős volt. Mára 250-nél kevesebben lakják. Reméljük, hogy akárcsak Dörgicsét, Vázsolyt is újra felfedezik a Balaton szerelmesei. Itt megkapják a teljes balatoni nyugalmat.

 Ennek a falunak a határában, a Nemesdombon fedeztük fel a béke szigetét, a vászolyi Forrás-tavat. A környező mészkőhegyek vízkincse több forrást is táplál a környéken. Ezek vagy partján vagy a tó fenekén bugyborékolnak elő.

Vászolyi enyhely - Ilyen helyen "ozsonnázni" maga a turista Mennyország

 

 A kicsiny tó partján a vizet körbesétálva láthatunk víziszínpadot, kukollát és ha éppen folyik, akkor megkóstolhatjuk a Szent Jakab kút vizét. Ez a víz-többek állítása szerint- gyógyító hatású. Kovács-Magyar András bizton állítja, hogy szemölcsöket tud eltüntetni, sőt bizonyos nőgyógyászati panaszokat is orvosol. Hogy a hit vagy a víz gyógyít? Eben guba, a lényeg, hogy hatásos! Állítólag II. Endre királyunk is felkereste ás megáldotta ezt a csodatevő helyet.

A "csodatévő" forrás - éppen víz nélkül

 

 A tó körüli látnivalók között szerepel még a díszesen faragott pad is, a Fény-pad. 2008 óta ücsöröghetünk rajta harmóniát keresve a természettel és várva szemölcseink elmúlását. A tó parti kukolláról -ez a pálinkafőző népi neve- később kiderült, hogy már 1806 óta látja el „nyakolajjal” a helyieket.

 Maga a kis tó is csoda! Egyedi nyüzsgő állat, - és növény világa bámulatos: unkák, rákok, szitakötők denevérek. Itt díszlik a békapohár, deréce veronika, fülemüle szittyó…

Van látnivaló bőven!

 

Mivel a tavacska soha nem száradt ki, sőt télen sem fagyott be, a belőle induló Séd   több patakot is dübörögtetett a történelem során.  Mikor megálltunk gyönyörködni ebben a csodában. A padok tele voltak természetbarátokkal. Úgy látszik mást is elvarázsolt ez a hely.

A padok padja Vázsolyon

 

 A helyi önkormányzat mindent megtesz, hogy megőrizze a csendet, békességet. Dörgedelmes táblák tiltják a motorozást, a kvadozást, a fürdés, a táborozást és a gyertyák és a mécsesek égetését is. Fél órai napferedőzés után indultunk tovább Balatonfüred felé.

 

Templom, osszárium, temető

 Papsoka (a későbbi Siske) ma már Balatonfüred része. 1211-ben egy oklevél említi „Villa Poposca” néven. Tehát 1211-ben már biztosan állt az itteni templom. Papsoka nevével 1314-ben találkozunk utoljára. Ezután Siske néven emlegetik. A Siskei család nevéből származik az elnevezés. Nem sokkal később már Füred része. A templom 1552-ben pusztult el egy török portya során. Azóta is ott áll romosan. Az 1960-as években feltárták és restaurálták.

 

A Papsokai templom szépen karban- és rendben tartott romjai

 Az itt talált leletek közül a legértékesebb egy XI. századi körmeneti kereszt, melyet hegyi kristályokkal díszítettek. Maga a kereszt egy XIII. századi sírból került elő. A templom mellett ugyanis régóta temető is található. Ebben a temetőben nyugszik az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy utolsó kapitánya, Keöd József. Igazán demokratikus hely Papsoka temetője. Békésen megférnek itt a cirill betűs sírok és a hazájukért hősi halált halt magyar katonák. 

 

A halál meghozta számukra a békességet! Magyar, orosz ...itt békében és egymás tőszomszédságában

 A romok szépen konzerváltak, virágos környezetben pregnánsan mutatják a romanika és a gótika elegyét. Aki felkeresi ezt a helyet, annak 5 csillagos kilátásban lesz része. Kinyílik a tér, feltárul előtte a Balaton egész keleti medencéje, láthatja a Balatonba nyújtózkodó Tihanyi-félszigetet, Balatonfüred pipiskedő szállodáit, a somogyi túlpart lankáit. Nehéz innen elszakadni, de hát mit tehet az ember, mert várja a Balaton-felvidék feltérképezetlen csodáinak sora.