A magyar Versailles pompájának ölelése - Beszámoló egy Fertő-tó környéki portyáról 1.rész

Kovácsoltvaskapu őrzi a magyar Versailles-t

 

Ez egy régebbi kalandozásom története! Most a járvány miatt sok szép hely tiltott területté vált! Ez egy szubjektív virtuális kalandozás,nem pótolja a személyes élményeket! Remélem azért kicsit segít átvészelni az "ínséges" időszakot!

 Lássuk mi szépet láttam 2019 nyarán!

 Idén 2019 nyarán az évad (jelen esetben ez a tanítási évet jelenti) végét kiböjtölve szinte kirobbantam szeretett Szigetországomból, a Csepel-szigetről. Három társammal 6 napra alámerültünk a Fertő-tó környékének testet és szellemet újjávarázsoló élménybuzgárjában. Bevallom, ez egy „multifunkcionális” kalandozás volt. Legfőképp relaxálni, felfrissülni akartam. Hedonista módon egy pénztárca nyitogató soproni wellness „kuckóban” volt nekem jó szállásom. Hogy mégsem váltam szibaritává, azt a környék „száz csodájának” köszönhetem. 

 A léha, de frissítő lazulást, a szórakozást ezúttal összekötöttem a hasznossal. Egy oktatási intézmény felkérésére művészettörténeti jegyzetet kellett írnom. Édes kötelesség! Fertőd, Nagycenk, a soproni Kecske templom. Szemet gyönyörködtető, elmét „pallérozó” „kötelesség”. Nem is szaporítom a szót tovább, hagyom, hogy emlékeim árja felszínre törjön, mint a szolcsvai búvópatak sistergő áradata.

 Süttör, Eszterháza, Fertőd

 Június 30-án indultam motorizált batárunkkal Sopronba, ahol kezdetét vette a nagy nyári kaland. Úgy gondoltam, hogy étvágygerjesztőként a fertődi Eszterházy kastéllyal kezdünk. Késő délelőtt volt, mire elértük Fertődöt. Ha valaki visszautazna időben jó 70 évet, akkor hiába keresne ilyen nevű települést a térképeken. Volt, de mégsem! A mai Fertőd őse egy bizonyos Süttör nevű település volt. 1313-ban egy okiratban tűnt fel először „Sehter” neve. Először a kanizsaiak, majd a Nádasdyak uralták. Miután a Habsburg elnyomás ellen küzdő Nádasdy Ferencet elítélték 1671-ben, elkobozták birtokait. Nosza, le is csapott az uradalomra Eszterházy Pál uram.

Az Esterházy-kastély hivalkodó címere

 

 Innentől kezdve a település története úgy összefonódott a családéval, mint a fojtogató füge és gazdafája. 1720-ban Eszterházy József Süttör határában a mai kastély helyén egy vadászkastélyt emeltetett. Eszterházy Miklós uram, a „Fényes”, aztán a kulipintyót kacsalábon forgó, „ötcsillagos” kastéllyá varázsolta. 1766-ban a kastély „zöme” már elkészült. Miklós uram állítólag gyakran hangoztatta: „Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem.” Mivel éves jövedelme 1 millió 800 ezer aranyforint volt- ebből akkortájt kb. 180 ezer tehenet lehetett venni vagy egy vendéglőben all-inclusive ellátással 9 millió éjszakát lehetett eltölteni- hajlamos vagy elhinni szavait.

 A kastély mellett külön kis település nőtt ki a földből, melyet Eszterházának neveztek. Volt itt 13 zsellérház, ahol 280-an nyomorogtak, ménes és répacukorgyár is. (A gyárban -a korabeli források szerint- 400 mázsa cukor mellett 100 mázsa „jóféle” szörp és 500 mázsa melasz is készült!) 1950-ben Mátyás „urunk” idején Eszterházából Fertőd lett. Még ugyanebben az évben hozzácsapták Süttört. 1995. július elsején Fertőd várossá avanzsált, 3 kerülete pediglen Eszterháza, Süttör és Tőzegmajorgyár leend.

 A rokokó „csipkék” és a barokk áradása

 Mielőtt beleharapnánk a barokk „bonbonba”, kicsit nézzük meg, hogy mi is az a barokk. A barokk az ellenreformáció szülötte, amely a reformációtól alaposan megtépázott katolikus egyház tekintélyét volt hivatva visszaállítani. A XVI. század közepén megtartott tridenti zsinat fújta meg a „harci kürtöket”. A barokk grandiózus díszes épületei a korabeli uralkodó főrendek és legfőbb támaszuk, az egyház tekintélyét, hatalmát hirdette. A szigorúan szimmetrikus épületek a megváltozhatatlan isteni rendet harsogták a világba. A reneszánsz szabályos köreit az ellipszisek, parabolák váltották fel. Az épületek díszei, a terek végtelenítése a mennyezetfreskók véget nem érő felfelé szárnyalása, a kupolák csalfasága arra szolgált, hogy elmossa a határt a földi és természetfeletti világ között.

Az Esterházy-kastély ablakai - nehogy egyenest lássak
 

A belső már a rokokó diadala

A barokk utolsó szakaszát rokokónak nevezik-bár egyes művészettörténészek ezt külön korszakként tárgyalják. Ha a barokk kedvelte a csigavonalat, a hullámokat, a virágfüzéreket, akkor a rokokó a „hajlítás” művészetét bizarr kavalkáddá fokozta.

Eszterháza - Cirádás stukkók, kanyargós virágfüzérek.

 A francia rocaille szó kagylót jelent, hát volt itt kagyló számtalan… A rokokó elsősorban a belső terek, az enteriőrök művészete volt. Sugározta az intimitást, az eleganciát. Divatba jött a Kelet. Ennek a díszes, mozgalmas stílusnak a legjelentősebb képviselője hazánkban a fertődi Eszterházy kastély, a „magyar Versailles”.

 A „fényes” herceg fényes kastélyának hányattatott sorsa

 A kastély építésébe 1720 nyarán kezdtek, gróf Eszterházy József megbízásából Anton Erhard Martinelli röpke 3 hónap alatt megépítette a mai kastély ősét. Az akkori kastélyban már megvolt a Sala Terrana, az emeleti díszterem és még vagy 20 szobácska. Később ezt még 3 építészmester, Jacoby, Mödlhammer és Hefele tovább bővítette, míg el nem nyerte mai formáját. Sokan a kastély igazi szülőatyjának Eszterházy Miklós herceget tartják, aki „rajtuk tartotta a szemét”. Tudjuk, hogy a legkisebb munka elvégzését is személyesen ellenőrizte. A kastély virágkora a XVIII. század 70-80-as éveiben volt. Olyan vigasságokban részeltették itt a látogatót, melynek messze földön híre ment. 1772-ben a francúz Rohan herceg látogatásakor Bessenyei György a következőket írta: „Mind a királyunk, mind a nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává tegye.” Na, a derék francia herceg kapott is olyan élményzuhatagot, hogy a füle is ketté állt.

Hol a terem vége - illuziókeltés tükörrel

 

 Operaelőadások, bábjátékok, tűzijátékok és olyan trakta fogadta a kényes ízlésű herceget, hogy szinte elalélt a gyönyörtől.1773-ban Mária Terézia is ellátogatott ide. 20 ezer lampion és ezernél több táncos lábú legény fogadta. A tűzijáték- ami egy szebb birtok árába került- olyan volt…Pl: A nyitó képben égszínkék mezőben rajzolódott ki a magyar címer, melyet angyalok vigyáztak. Az égen V.M.T. betűk (Vivát Mária Terézia) rajzolódtak ki. Esküszöm, ez még Gandalfnak is kihívás lett volna!

Az U-alakú epületkolosszus körbezárja a díszudvart

 

 „Fényes” Miklós halála után enyészetnek indult a kastély. Utódai inkább Kismartont preferálták. Jött a józan és takarékos kalapos király, jöttek a napóleoni háborúk. Egy XIX. századi leírás szomorú képet festett róla: „A kertek el vannak hagyatva, a pázsitgyepen a szemem láttára földi alma (krumpli) terem.” vagy „A chinai ház leégett, a játékszínekben széna tartatik.” A II. világháború viharai után 1946-ban Kertészeti Középiskola és Kollégium lakta be a kastély egyik szárnyát. Aztán rádöbbentünk-szerencsére itt időben- micsoda kincs hever itt parlagon. Az 1950-es évek végétől fokozatosan visszaépült, újra szépült történelmünk ékszerdoboza. A 2001-ben restaurált palotakápolna Európa Nostra-díjat kapott. Évente százezrek-köztük jó 60 ezer külföldi-keresi fel ezt a barokk gyöngyszemet. Nyáron tömött nézőterű koncerteket rendeznek a felújított Marionett Színházban. Az egykori dicső múlt emléke mellett a dicső jövő is biztosítottnak látszik.

 Csipkevasrács, vonalzós kert és vonagló sárkányok

 Ideje, hogy belépjünk a kastélyba: „Mely vár vagyon Söjtör, Sarród és Széplaknak Szomszédságaiban, Endréd és Szent Miklósnak Föllyü Fertőd vize, ujj uttya Hanságnak Allol Ikva mente, s folyása Rábának.” A fenti zümmögény a Parnasszust gondosan kerülő Saródi Dallos Márton uram tollából fakadt, aki 1791-ben kiadott művének a frappáns „Eszterházi Várnak, és ahhoz tartozandó nevezetesebb helyeinek rövid leírása” címet adta. Esküszöm, hogy ez a zengedmény annyira rossz, hogy megkedveltem, vagy ahogy a Galaxis útikalauz stopposoknak című nagy kedvencemben írják, kedvelátossá vált számomra. Így sűrűn elnézést kérve, még párszor idézem a „mestert”.

 A kastélyba egy remekbeszabott három nyílású, halasi csipkére hajadzó kovácsoltvas kapun juthatunk be. Ezt a vaskölteményt feltehetőleg Hefele Menyhért uram megálmodta és Johann Karl Franke mester megvalósította. A vasba álmodott cirádahalmazért Miklós herceg csekély 5400 forintot (54 tehén ára) pengetett ki. Akkor még nem is említettem a 3 elemet elválasztó oszlopok tetején nyugvó rokokó díszes kőedényeket.

A barokkban terjedt el igazán a csipkevasak kultusza

 

 Belépve a kapun a díszudvarban találjuk magunkat. A cour d´ honneur (díszudvar) a reneszánsz szülötte, de a barokkban teljesedik ki. A főépület és az oldalszárnyak által körbezárt tér reprezentációs célokat szolgált. Itt fogadták a V.I.P. vendégeket, itt tartották a nagyobb „banzájokat”. Ki is dekorálták rendesen. Olvassuk csak Dallos Márton uramat: „Az udvar közepén egy mesterséges kút Áll és két szárnyára, miként eltér az út. Sebes föl-ugrása a Víznek úgy feljutt Hogy ennek zúgása távol is fülbe gyut.” Hát nem bájos versike? A tér közepén egy szökőkút bűvöl el. Két pufók „hobbit” püföl egy sárkányt. A szökőkút környékén a fazonra nyírt bokrok között vonalzóval megtervezett utak vezetnek. 

Mitológia és míves szökőkút Fertődön

 

 Az oldalszárnyak grottáiban, a falikutaknál további sárkányok nyuvasztása folyik. A szememet-miután kigyönyörködtem magam a mozgalmas szoborcsodákban-egyből magához vonzza a főtraktus gigászi lépcsője. A lépcső rokokó korlátjai, a puttók, az erkély aranyozott címere döbbenetesen precíz, szépséges munkák. A 3 szint ablakai, bejáratai meg véletlenül sem egyeznek. Felül íveltek, rokokó díszesek, középen füzérdíszesek és szemöldökpárkányokkal ékesítettek, alul pedig kosárívesek. A főpárkány feletti kőmellvédet kővázák és szobrok váltakozása teszi mozgalmassá. A díszerkély felett timpanon közepén egy óra kelleti magát. Hát igen, a barokk „köntös” szépen látszik. Nosza, nézzünk be a „köntös” alá! Az egész felett ott terpeszkedik a kilátás „netovábbjában” részeltetető tető, a Belvedere. 

Egy míves rokokó ék

 

 A földszint hűsölője, kápolnája és a méregdrága lakktáblák

 Magáról a kastélyról Fényes Elek 1851-ben a következőket írja: „A felső vagy tulajdonképpeni kastély körös-körül faragott képekkel párkányoztatik. Kész szélessége kívülről 54 öl, szárnyai 25 öl szélesek, 12 öl hosszúak. Van benne 126 ékesen kifestett és bőven megaranyozott szoba, ide nem számlálván a különböző csarnokokat és termeket.” Megjegyzem egy öl nálunk kb. 190 centit kóstált. A kastélyba bejutva rá kellett ébrednem, hogy ezt a bőségszarut „kinyithatom”, de bejárni csak vezetéssel lehet. A 126 szoba zöme pedig tiltott „zóna.”. Amit megmutatnak, az is csodálatos élményekkel szolgál. A földszinten 3 raritást jártam be.

 Az első a Sala Terrana, a nyári hűsölő volt. A „kis” hűsölőbe két és félszer beleférne a lakásom, lévén 17 méter hosszú és 10 méter széles. A 9 részre osztott mennyezetfreskók virágfüzérekkel és puttókkal vannak „feldobva”. A 3 középső mezőben a rózsák áradata az F.N.E. betűket folyja körül, a Fürst Nicolaus Esterházy rövidítése a cezarománia „enyhe” hajtása. A piktornak, Josef Ignatz Milldorfernek 270 tehén árát „csengette ki” a herceg. A terem fényét a carrarai márványpadló, a bőven aranyozott tükrök, ajtó-és ablakkeretek, a vörösmárvány szökőkutak sokszorozzák meg. A szökőkutak sárkányai, csigái, békái…mi másból lennének, mint porcelánból. Az egész terem igazából a park előszobája. Ide húzódtak tikkasztó kánikulában gazduramék. A nagy költőt idézve: „Alsó Palotája széles tagolása Ékes kép-írással jó forma nagyságú És ugyan föl felé jeles Magasságú Csurgó, ugró vízzel igen ritkaságú.”

 A kastélyban szigorúan elkülönült a férfiak és nők világa. A középső traktustól jobbra a férfiak, balra a nők lakosztályai voltak. A hercegi lakosztály egyik legfőbb éké a hercegi kabinet, a kínai lakkszoba. (A barokkban szinte kötelező volt a „chinoiserie” -k kialakítása, ahol a keleti kultúra dominálta a berendezést.) Itt lehet megtekinteni a kastély legféltettebb kincseit, a gazdagon illusztrált lakktáblákat, (A 12-ből 10 eredeti) melyek 250 évesek. A herceg a 12 lakktábláért 12 ezer forintot áldozott, vagyis egy lakktábla árából egy komplett falu évekig „dáridózhatott” volna. Persze ebbe a környezetbe csak kínai dísztárgyakat lehetett elhelyezni. 

A barokkban hódított a kelet

 

A földszint „legfrissebb” éke a kastély kápolnája., melynek helyreállítása igencsak jól sikeredett. A kápolnát Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. a márványborítású „kupolás” terembe nemcsak a földszintről, hanem az emeletről is nyílt bejárás. Mennyezeti freskóját a Sala Terranat is kifestő Milldorfer készítette.

A kápolna kupolája

 

 A csúcsok csúcsai az emeleten hivalkodnak

 Az épület legszebb termei az első emeleten találhatóak. Ide a földszintről, de az udvarról a díszlépcsőn is, fel lehet jutni. Az első emelet kétemeletnyi belmagassága is azt hirdeti: igenis ez az épület szíve, itt vannak a „legmenőbb" helyek a kastélyban. Ahogy az emeletre értünk-ahol a szemem is elkerekedett- a zeneterembe léptünk be. A fejünk felett 9 méteres magasságban „lebeg” a mennyezet, amely 13 méter hosszú és 10 méter széles. Aranyozott puttók, szép fali gyertyatartók láthatóak a falban. Itt valahogy „puritánabb” a díszítés. Talán azért, hogy ne vonják el a hallgatóság figyelmét a zene élvezetétől. Ahol Haydn muzsikált, oda más ékesség nem kellett!

Dagadt angyalkák aranyozott gyertyatartók

 

 A zeneterem tulajdonképpen előszobája a díszteremnek. Mérete megegyezik a Sala Terrana méreteivel, csak kétszer olyan magas. A teremben a rokokó tobzódik. A terem falát tükrök borítják. Ezek olyan rafináltan vannak elhelyezve, hogyha belenézünk, akkor a végtelent látjuk. A rokokó illúziókeltése tökéletesen működik. A 4 sarokban életnagyságú festett kőszobrok állnak, amelyek a 4 évszakot szimbolizálják. Josef Rössler szinte fillérekért készítette őket, darabja 75 forintot kóstált. A hercegnek annyira tetszettek, hogy a herceg 50 forint prémiumot is kiutalt! A fiatal Flóra a tavaszt, a pucér Ceres a búzakalászos nyarat, a szőlőtől maszatos Diana az őszt, míg az ősz borzas Boreas a telet testesíti meg. 

A kalásztérlelő nyár szoborba álmodva

 

 A mennyezetet Milldorfer freskója, az Apolló diadala díszíti. Az Apolló kocsiját húzó tüzet okádó lovakat úgy festette meg, hogy bárhonnan nézzük mindig a szemünkbe „néznek”.

Játékos festészet avagy merre néznek a pacik

 

 A termet korabeli rokokó bútorzattal rendezték be. Ugye! Illúziók, illúziók … A gazdagon díszített konzolasztalok mellett aranyba, bíborba öltözött ülőalkalmatosságok alkotják a berendezést. 

Hajlított lábas mancsos talpú rokokó asztalka

 Hosszan írhatnék még a kastély számtalan csodájáról: az oldalszárnyak kiállításáról, a Gránátos házról, ahol 150 strázsa óvta a hercegek privát szféráját. A több mint 100 lovat befogadó istállóról, a Muzsika házáról, ahol egykor 1766 és 1790 között Joseph Haydn élt…Nem teszem. Még két témát szeretnék körüljárni.

 A kastély parkja 

 Mintájául a Versailles-i kastély parkja szolgált. A 3 sugárirányú allé a főépület hátsó frontjánál, a Sala Terrana-nál futott össze. A korábbi francia kertet később angolkertté alakították át. Szerencsére jó pár dolgot érintetlenül hagytak. 1851-ben ezt írta róla Fényes Elek: „Az eszterházi kastélyt és kertet, bár pazar pompásságuk miatt a magyar Versailles-nak nevezték, bár hajdani fényükből sokat vesztettek, most az egész országban a legszebb és legdicsőbb kastélyok és kertek közé sorolhatjuk”. Volt itt Nap-templom, Diana templom, körhinta, bábszínház, kínai pagoda... A XIX. század végén gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. Ő álmodta meg a kert mai legnagyobb „durranását”, a rózsakertet, amelynek lugasrendszere 220 méter hosszú. De álljon itt a nagy „klasszikus néhány” sora: „A kertben sok féle szint adó violyák Magokat szaglásra szüntelen kinállyák Itt mesterséges Vizek föl ugrásai, több kőből kivágott Statuák állyásai, Láttatnak: sok féle virágok szaglásai. Között hallathatnak az órák szállási A hol giz-gaz neveltetett Oda Dianának víg-hely építtetett.”

Egy grotta sárkányal viaskodó hérosza az Eszterházy-kastélyből

 

A barokk kastély klasszikus művész óriása

 Ha Fertődről van szó, akkor óhatatlanul előkerül a zeneszerzőóriásnak, Joseph Haydnnak a neve. Pár kis történetet osztok meg Veletek róla zárásul. Ezek – hogy plagizáljak- meglepőek és mulatságosak. Vagy tán mégse? Haydn kiskorában a bécsi szent István templomkórusában énekelt. A kis vásott lurkót bizony 1745-ben Mária Terézia megvesszőztette, mert a schönbrunni kastély kertjének csendjét „felforgatta”. Mikor ezt 1773-ban Haydn szóvá tette a császárnőnek az jót nevetett. Azt mondta, lám mivé tették a botütések Haydnt (Azért a víg élcét megfejelte egy gyémántokkal ékített arany tubákos szelencével is.) 1760-ban hozza meg élete legrosszabb döntését- megnősült. „Drága” felesége a zseni partitúráit hajcsavarásra és alágyújtásra használta. Érdekes részlet, mely Hydntól származik: „Egyre ment nála, hogy férje suszter vagy művész”. Nem csoda, hogy zenészünk nem igyekezett haza a „meleg” családi fészekbe.

 1761-ben állt az Eszterházyak szolgálatába. Megbecsülték, fénykorában 2300 aranyforintot vágott zsebre évente, de szolgaként kezelték. „Szomorú dolog örökké szolgának lenni…” Művek százait komponálta Eszterházán. 1772-ben itt mutatták be a Búcsúszimfóniát. A herceg nem volt „hülye”, mikor „kiürült” a színpad, felállt és azt mondta: „Értettem-haza vágynak a zenészek- holnap csomagolunk." Ezekkel a történetekkel zárom igencsak hiányos fertődi anzikumot. Legközelebb a „szomszédvárat”, a klasszicista nagycenki Széchenyi kastélyt járjuk végig.

                                                                      Nád Béla a Szigethalmi TE tiszteletbeli elnöke

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

„Tündérkert” a Karasica mentén avagy a további gazdagodás

Kalandozások a Baranyai-dombságban 3. rész

Barangolások a Baranyai-dombságban 4.rész